Még mindig az iskolán kívüli okokkal akarok foglalkozni. Most éppen a média szerepével. Mekkora szerepe van a médiának a magyar iskola színvonalának leromlásában?
1989. Rendszerváltás. Szabad sajtó, szabad világ, szabadosság. Új "példaképek", akik a háttérbe nyomták a szülői mintákat, a pedagógusi példákat, az akkor még létező erkölcsi normákban útmutató embereket. Megszűntek a gyerekműsorok, az Esti mese népmeséi, a Lolek és Bolek, a Varázsceruza, a Kisvakond helyett megjelentek a többnyire ázsiai, számítógéppel készített értelmetlen hülyeségei. A Szomszédok "tanmeséi" helyett az idióta, sok száz részes, értéktelen "brazil" sorozatai. Ennyit a tv-ről, nem kell tovább bizonygatni. Míg serdülőkorunkban nagy izgalmat keltett bennünk egy-egy magyar film pikáns jelenete, addig most nem tudsz kinyitni úgy egy újságot, hogy ne meztelenség ömöljön rád, erőszak és a netre óvatlanul beírt "macska" keresőszóra is pornóképet dob ki a gép - kiderült ez nagyon hamar, mikor memória kártyákat készítettünk informatika órán az alsós gyerekekkel. Ezt az értékrend válságot a média alakította ki -persze a megrendelők szempontjából nagyon is érthető okkal, de ebbe nem akarok belemenni.
Persze ez csak az értékrend-válságunk lenyomata, de sokkal többet ártott a pedagógusoknak az, hogy a média az iskola "titokzatos", érdekes világát lerántotta a földre azokkal a cikkekkel, amelyeket nagy valószínűséggel a politika rendelt meg és semmi más célja nem volt vele, mint megúszni, elkerülni a nekünk tett ígéretek betartását: megbecsülés, béremelés stb, illetve, hogy tekintélyünket kisebbítve elvegye a pedagógustársadalom erejét, összetartását, értelmiségi szerepét. Sorra jelentek meg az írások a pedagógusok "viselt" dolgairól, a tanárverésekről, az iskolákban mindig is megvolt diákbalhékról és még lehetne hosszan folytatni a sort. Sikerült a társadalmat elfordítani mellőlünk, ami azért rettentően veszélyes, mert ezzel a szülők a maguk gyerekei ellen fordultak. Mert miközben a gyerek előtt minket szidnak, "hülye tanár" meg "majd én bemegyek a suliba és leverem azt a k...-t", addig eszükbe sem jut, hogy mit tesznek. Ezek a gyerekek nem fogják tisztelni a tanáraikat, nehezen kezelhetőkké válnak. És a társadalomban keringenek a szuper fizetésekről, a 3 hónapos szabadságról, a "leadja az órákat és délben megy haza" legendák. Fogalmam nincs, hogy a pénz hatalmával szemben mit lehetne tenni, de hogy valamit kellene, az bizonyos, másképpen hamarosan egyáltalán nem lehet Iskoláról beszélni. Már ma is nagyon nehéz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése