2022. május 17., kedd

2022

Két éve nem írtam semmit (ide) és nem hiányzott. Megtanultam, azt hiszem, okosan lobogni, áthelyezni a hangsúlyokat. Már nem borít ki a dilettantizmus, a butaság, bár továbbra is dühít az igazságtalanság, a gyerekekkel való bánásmód, az iskola félresiklott világa. Továbbra sem vagyok kompatibilis a ma iskolájával, jobb hiján becsukom a teremajtót és csinálok egy jobb világot a kölyköknek. Megszegek minden előírást (NAT, keret stb), helyette egyéni tanulási utakon fedezzük fel a világot és próbáljuk megérteni, amennyire egy F-70-es gyereknek ez sikerülhet. Sőt: három-négy éve megjelentek a középsúlyos értelmi sérültek is a suliban. Persze szakvéleményük enyhe sérülésről szól, de minden gyógypedagógus azonnal rájön, hogy ez nem így van. Aztán utánanyomozunk és kiderül, hogy egy éve még középsúlyos papírja volt, de a szülő... Szóval szívunk és én magam is, mert nem ezt tanultam, nem erre készültem és nem értek hozzájuk. Persze utánanéztem, megszereztem az összes főiskoli jegyzetet, tanulok magam is, mert valamit kezdeni kell velük: olyan fiatalokkal, akik tényleg nem tudnak olvasni, írni, számolni... 
Valószínűleg azért se írtam, mert nincs rá időm. Visszavonultam kissé, a médiából is, helyette szinte az egész életemet az iskolai munka, a tantestületeknek tartott tréningek, a tananyag és taneszköz fejlesztések, az egyéb tennivalók töltik ki. Már több ezernyi oldal módszertani anyagot állítottam össze, igyekszem közkinccsé tenni - itt a blog felületén is. Magam is tanulok, kell a töltekezés még ilyen idősen is. A legboldogabbá azért a műhelyeim tesznek. Járom az országot a Katolikus Pedagógiai Intézet megbízott trénereként és teljes tantestületeknek próbálom átadni a tapasztalataimat, segítséget adni a "problémás" gyerekhez. Öt órás tréningeket tartok és rettentő örömmel tölt el, mikor miskolci kolléga ír, hogy kipróbálta, működött és tök jó tanítani, és pannonhalmi tanár ír, hogy megcsinálta, szuper volt, köszöni. 
Amúgy maradtam a baptista suliban, mert olyan szinten nem érdekel senkit, hogy mit csinálok, csinálunk, hogy ezt a szabadságot (én a jó oldalát nézem) nem áldozom fel egy jobb iskoláért, egy jobb fizetésért, egy nagyobb megbecsültségért.
Szóval: megpróbálom folytatni a szakmai, módszertani dolgaim megosztását ezen a felületen, hátha érdekel még valakit, hátha tudja majd használni. Terveim szerint egy komplett tanári módszertani kézikönyv fog idekerülni szép lassacskán. Talán ez az utolsó felvonás a darabban...