2014. április 7., hétfő

Eldőlt hát...

Semmi meglepetés nem ért. Az történt, amit "vártam", csak a mértéke volt kérdés. Egy morálisan romló, butuló országban nem lehetett kérdés a vasárnapi választás végeredménye. Mit számít a "hétköznapi" embernek - és majdnem "egyszerű" embert írtam, de őket mindig is becsültem természeretes eszükért, bölcsességükért, tisztességükért stb. - hogy hazánkban óriási sebek tátonganak a demokrácia testén? Hogy gyermekeik jövőjével játszottak és adták óta a sikeres rezsikampánynak bedőlve! Nem is értik, hogy mi folyik itt évek óta, ha nem évtizedek óta! Ahogy nem lehetett igazi rendszerváltás annak idején és levét isszuk a mai napig, addig most sem lehetett rendszert váltani, mert már nincs kivel. A sokgyermekes család még nem éhezik, de nagyon rosszul él és hónapról hónapra egyre rosszabban, de éltetik a kormányt, mert "megsegítette" őket pár száz forinttal kevesebb villanyszámlával... Hogy az elmúlt években sokkal többet vettek el, az nem számít és hogy most varrtak a nyakukba milliós adósságot, arról meg nem is tudnak, nem is hiszik. Nem is értik, nem is tudják, s majd kitöltöm ismét a szülők, meg a gyerek helyett a felvételi lapjainkat, mert egyikük sem tud olvasni, írni is alig - vagy fordítva. Velük elérni bármilyen változást???
- Úgysem lesz munkám
- Majd eltart az uram
- Úgysem értem, de nem is érdekel
- Minek tanuljak
- Én nem is akarok dolgozni
- (nincs válasz, jött egy üzenet a facen) - mert telefon van (okos), de kirándulásra 2 jegyre nem telik -tavaly óta tartozik két osztályom nekem 25 ezer forinttal...
 
A suli meg döcög tovább, mert görgetjük magunk előtt, miközben mindannyian tudjuk, hogy a magukkal hozott hátrányokat nemhogy csökkenti nem tudjuk, de szinten tartani sem, mert nem a mi kompetenciánk. Merrt tehetetlenek vagyunk a munkanélküliséggel, a szegénységgel, a közönnyel szemben. Akkor hogyan lehet így dolgozni? "Hit nélkül"?
 
Hit van. Akarat is. Csak valahogy mindig falnak futunk, az ajtót vagy bezárták előttünk vagy nem is volt, mert már rég befalazták és eltüntették még a helyét is. Hová tart az ország? Tényleg menni kell?