2013. október 23., szerda

Kiűzetés a Paradicsomból

30 évet jártam oda. 30 éve, mikor ember még nem nagyon tette be a lábát és így aztán a szabadon élő vadakkal együtt lélegezve töltöttem időm: gondolkodtam, relaxáltam, töltekeztem energiával, mivel kibírható volt a következő hét. Fekdestem a fűben a cserjék árnyékában, közben tőlem alig néhány méterre csodás, inas bika vonult el háremével. Ez volt számomra a paradicsom, ahol elbújhattam az emberi butaság, gonoszság elől. 
Újabban emberállatok bukkannak fel rendszeresen: bicajos képes átmászni a kerítés fölött vállán a kerékpárral csak azért, hogy utána, mint őrült, tekerjen a védett terület keskeny, őzjárta nyomvonalain megriasztva muflont, szarvast, megugrasztva rókát, szarvast, eltaposva cincért, szarvasbogarat. Minap nordikolók vágtattak keresztül, ma "úttörőcsapat", vagy 40 ember tivornyázott a magasles előtti réten. Hangjukat már egy kilométerről hallottam és is. Aztán gombászók csapatai, párjai (nagy a szegénység) - de ők nem tudják, hogy itt nem nagyon van gomba, a som meg leérett vagy két hete, a csipke most jó ugyan, de ezért kár idejönni.Együtt menekültünk a szarvascsordával, kiket vagy két órája követtem már, a bika vezetett az ismerős ösvényeken, távol tőlük. Megszusszantunk egy mélyebb horhosban, halkan kattant a blende... Többet nem jövök ide, megyek messzebb, hátha lesz egy másik paradicsom - bár nem nagyon hiszek benne. Tudomásul veszem, akárcsak a suliban, hogy egy őskövület vagyok letűnt elvekkel, erkölcsi normákkal. Minden megváltozott, s nem akarom, nem tudom elfogadni. Infúziókra kötött fiatalok, csövek lógnak belőlük mindenhol, tv és face előtt bávatag szemmel meredő emberkék, idióta műsorok és reklámözön: fogyassz, fogyassz!
Ki becéz falban megeredt.... nekem még mond valamit, de a suliban  nem érti senki  - nekem szülőhazám... üres szavak csupán számukra...a csend törékeny és üres, a rét határokat keres, de határok már nincsenek.
Buszon hazafelé nyugodtan cigányozik három gimnazista lány - mit mondanak igaz megtörtént, de minek erre hegyezni?...Suliban kínlódok a gyerekkel, újra és újra rá kell jönnöm, hogy nem tudok fát nevelni az el nem ültetett magból...kertész leszek, fát nevelek...trallala..megyek világgá. 
Megyek világgá, mert ez nem az én világom, megkeresem az új paradicsomot, ahova el tudok bújni előletek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése