Nekiugrottunk. Papíron tanítok, és persze próbálkozom is vele, de sokkal inkább nevelés és közösségformálás folyik most az új osztályban. Tapogatózunk, ismerkedünk..Megvoltak az első igazi órák: magyar órán folyt tovább a srácok felmérése - persze ők nem tudták, hogy kommunikációjukat, beszédüket, olvasásukat, írásukat is tesztelem. Kínlódtunk egy mesefolyammal. Nem csak azért, mert SNI gyerekek ritkán kreatívak, hanem mert ők már nem olvastak meséket és nem is hallgattak, sőt, nekik sem olvastak fel. Szókincsük nincs, alapvető fogalmakat nem ismernek. Körbe ültünk, a földre tett képek közül választhattak. A képen látható élőlényt, tárgyat, helyszínt kellett egy mondattal a mesébe szőniük egymás után. Teljes kudarc. Többen meg sem tudtak szólalni, többnek ötlete sem volt, hogy a "Mellette folyt egy folyó." mondat után hogyan fűzze tovább a hal képével a kezében a mesét.
Ennek ellenére, mivel írásukat is, kötelességtudatukat, figyelmüket stb. is akartam tesztelni, ezért leírattam velük három képet a füzetbe és azzal kellett leckében írni egy kis történetet. Mára kellett hozniuk. 15-ből hat füzet van nálam, most fogom javítani.... Lesz dolgom bőven.
Kaptak ofő órán egy újabb kihívást: toronyépítés papírból. Elmondtam a szabályokat, majd a háttérbe húzódtam és figyeltem őket, Egy ilyen játék többet elmond róluk, mint egy órás beszélgetés. Remekül megoldották most a kihívást és nekem is fontos megfigyeléseim lettek az óra végére. Jó nap volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése