Mindig megbánom, ha "kinyitom a számat"... de utóbb mindig kiderül, hogy érdemes volt. Megjelent fél év után egy másik napilapban egy nagyinterjú velem - kaptam utána hideget-meleget :)
De nem érdekes, amíg ilyen levelek is érkeznek. Megosztom név és azonosításra alkalmas adatok, nevek nélkül:
"Üdvözlöm, Tanár Úr! Megtisztelt, hogy elfogadta a jelölésem.25 éves diploma,s 10 év integrációban, XXX veszélyeztett településein végzett saját magam által összeguberált XX-os órakerettel - kilépek a rendszerből. Ezzel a legteljesebb bizonytalanságba sodrom magam, de a lelkiismeretem így tiszta. Mélypontomon találtam rá a cikkre, melyben meg volt jelölve. Példája utat mutat. Elkötelezetten, megkeresem a saját TANAKos utam
""Kedves Károly! Olvastam a cikket ami a Magyar Nemzetben jelent meg. Minden szó amit elmondtál szívemből szól. Mindezekért lettem én is gyógypedagógus. Sajnos a helyzet vidéken sem jobb
. Intézményünk legalább ötven éve nem volt felújítva. Tanulóink amit kapnak azokat csak tőlünk kaphatnak meg,a család erre sokszor már nem képes, vagy sohasem volt az. Könyvedet hamarosan megszerzem és elolvasom. Így tanév végén cikked elolvasása után hihetetlenen motivációt érzek az új tanév iránt. További jó munkát Neked."
