2020. július 24., péntek

Nyitva van az aranykapu...

De nem bújtunk... megvolt a lehetőség, megvolt a szabadság, hogy legalább most elinduljunk azon az úton, amin a haladóbb oktatású országok járnak, de meg sem próbáltuk. Persze, miért is tettük volna? Hiszen, ha nem ismerünk valamit, akkor nyilván meg sem próbálhatjuk. De miért nem ismerjük? Mert nincs meg és nem is volt meg soha a változás kényszere, igénye. Ha a szekér így is meg (valahogy), akkor miért akarnánk változtatni rajta? 
Járom az országot mást már évek óta és éppen ebben a témában tartok gyakorlatorientált képzéseket, ahol a kollégák mindezeket megismerhetik, ki is próbálhatják - például azokat a platformokat is ismertetem, megmutatom, amelyekre most kényszerűségből át kellett  (volna) állnia a magyar pedagógiának. Nálunk éppen ezért mindez zökkenőmentesen zajlott: pénteken bejelentették, hétfőn már ott folytattuk a munkát. Bár tényleg nagy sikerrel zajlanak ezek a műhelyek, de teljesen biztos vagyok abban, hogy a résztvevők alig 10%-a kezd el másképpen gondolkodni, másképpen nevelni-oktatni. Nincs hazánkban olyan pedagógus, aki a kooperatív tréninget ne végezte volna el - kényszerűségből, vagy önérdekből - és hányan alkalmazzák??? 
A "digitális oktatás" adta lehetőséget a többségünk nem használta ki: nem reprezentatív felmérés a sajátom, de születtek erre azok is, amely szerint a pedagógusok többségénél abban merült ki a lehetőség kihasználása, hogy emailben kiküldte a feladatokat, amiket a diákoknak el kellett végezni vagy egy még rosszabb megoldásként a közösségi média csoportjaiban tette mindezt, esetleg a hozzákapcsolt üzenetküldő szolgáltatásban. Ez volt a piramis legalsó lépcsője. Egy szinttel feljebb már voltak kollégák, akik a visszaküldött munkákra azonnal reflektáltak is, tanácsokkal, segítséggel látták el a gyerekeket. Egy magasabb fokon élő órákat próbáltak tartani a kollégák, vagy felvették az órákat videóra, azaz oktatóvideókat készítettek. A következő lépcsőben mindezeket ötvözték - ezzel már a gyakorlásnak egy egész hatásos módja alakult ki. A legnagyobb munkabírásúak folyamatosan élő órákat tartottak - gyakorlatilag beköltöztették az iskolát a tanulók otthonába. Ez azért volt haladóbb, mint az előbbiek, mert a kisebbekkel, alsó tagozatos diákokkal a "kiküldöm a feladatot, oldd meg, küldd vissza" nem működik. Olvasni, írni megtanulni így nem lehet...
Ez volt a digitális oktatás, miközben lehetett volna más. Előző posztomban a Napóra- projektről írtam. Ez saját osztályom egyik matematika projektfeladata volt a digitális hetek alatt (más kérdés, hogy a rendes suliban is az lett volna). A tananyag az arányok fogalma, fajtái, számolásos feladatok megoldásai volt. Azt gondolom, hogy amelyik diákom végigcsinálta, az a kitűzött céljaimnak megfelelően dolgozott és eljutott addig, ameddig szeretettem volna. Utána a gyakorlás, az elmélyítés már mehetett az "ötvözött módon" - természetesen azonnali visszajelzéssel, magyarázattal, segítséggel.
Úgy vélem, hogy nem csak a digitális időszak alatt, a mai iskolának, oktatásnak egyfajta "epochális, vagy projekt, vagy szabad tanulás (nincs terminológiája ennek a tanulásszervezési formának, eljárásnak és nincs hazai gyakorlata sem - bár ezzel dolgozom évtizedek óta) keretben kellene dolgoznia! Ez lehetett volna az átbújás a kapu alatt...
Miért nem így történt?
1. Egy végletekig kizsarolt pedagógusrétegtől, amelynek anyagi megbecsültsége mélyen a rendszerváltás előtti idők szintje alatt van, az erkölcsi, társadalmi elismerésről ne is beszéljünk ... nem várható el, hogy kétszer annyit dolgozzon, mint most. Persze erre a legtöbb laikus legyint: tanít 5-6 órát és kész, meg 3 hónap szabadság stb... ez demagógia és egész egyszerűen nem igaz, hazugság. A pedagógusok többsége 50 óra fölött dolgozik hetente (persze ebben a programok, a táborok, az adminisztráció nincs benne) és keresetük 20 év után sem éri el egy pénztáros bérének szintjét egy multinál. A pedagógusok legalább harmada 5 éven belül nyugdíjba fog menni. Van okos telefonjuk, de telefonáláson kívül másra nemigen használják - hogyan lett volna elvárható a különböző platformok profi használata egyik napról a másikra? (Sokan végezték el a digitális tábla tanfolyamokat - de minek?Legtöbben vetítővászonnak használják ma is...)
2. A tanuláshoz, az önálló tanuláshoz meg különösen, fegyelem kell, kitartás, felelősség. Na ez az, amivel a mai diákok nem rendelkeznek. Nem a szülők nevelik a gyerekeiket, hanem a gyerekek a szülőket. Megadják a srácoknak a döntés szabadságát, de arra nem tanítják meg őket, hogy a döntéseiknek következményeik vannak - és igen, vannak rossz döntések és rossz következmények is. Hogyan tanulja ezt meg a gyerek, ha sosincs "büntetés" ilyenkor? A gyerek nyugodtan hisztizhet a pláza közepén és mindig eléri, amit akar... Persze, ez is általánosítás, de akinek nem inge...
Ázsiai országokban bizony a mai napig nagyon kemény eszközökkel érik el a fegyelmet, a kitartást, az akarást, a becsületet, a tiszteletet stb. Ma itthon "rábízzuk" a gyerekre, hogy majd "megérti", hogy rosszat tett és legközelebb majd okosabb lesz. Egy nyavalyát.. Szóval fegyelem. Tanító bácsi is vagyok, ezért 30 év után több alkalommal is beküldtek helyettesíteni alsó tagozatos osztályokba. A kérésemre, hogy "Legyetek szívesek a helyetekre leülni!" nem történt semmi. Többszöri kérésemre sem. Én nem tudnék így tanítani. A digitális hetek alatt vajon hogyan tanult "önállóan" az a gyerek, aki a szüleinek sem fogad szót? Ilyenkor persze a szülő is kénytelen leülni a kölyök mellé, de elbeszéléseik alapján, ők sem sok sikerrel játszották a tanító néni szerepét.
3. Nagyjából a tanulók harmadát a magyar oktatás elvesztette ezek alatt a hetek alatt - elsősorban a szegénységben, mélyszegénységben élőket, a fogyatékkal élőket, hátrányos helyzetűeket. Ahol csak okos telefon van, ha van, és azon is csak a beépített közösségi média fut, amíg a feltöltés keretösszege megengedi, azon az eszközön nem lehet tanulni. A postai "tanítás" csak alibi, amellyel az oktatáspolitika pontosan azt akarta elhitetni, hogy nem így van, minden magyar diák részt vett az oktatásban. 
Szóval nem bújtunk, pedig kis időre kinyílt az a kapu, amit a mindenkori kormányok egyre szűkebbre szabtak és a jelenlegi kormány éppen bezár, bezárt. Szegény zöld levelecske.... 

2020. április 8., szerda

Hogyan tanítom? 8.

Mire jó a napóra? - projektjavaslatok otthoni tanuláshoz

Először készíttessük el a napórát a lehető legegyszerűbb eszközökből. Íme néhány ötlet:

Csak egy darab bot és kész is (természetesen nem lesz hosszabb ideig pontos, de a projekt időtartamára megfelel). 
Ha pontosabb napórát szeretnénk, akkor az árnyékvetőt állítsuk észak-dél irányba és érdemes az időskálán is feltüntetni az égtájakat.

Ha még pontosabb napórát szeretnénk hosszabb időre felállítani, akkor vegyük figyelembe a Föld tengelyének dőlésszögét, és az árnyékvetőt, óralapot ugyanilyen szögben kell megdönteni - ez nagyjából 46 fokos szöget jelent.

Mi mindenre használhatjuk?

- Idő megfigyelése (időmérés egységei)
- A Föld mozgásának megfigyelése (árnyék hosszának változása)
- égtájak megtanulása (Előttem van...) - természetesen csak akkor, ha az égtájakat felírtuk az óralapra
- római számok megtanulása, gyakorlása
- Hagyományos óra és a napóra leolvasásának analógiája

- koordináta rendszerben ábrázoljuk a Föld és Nap mozgását, az     idő múlását x tengely: óra; y tengely: árnyék hosszúsága  (amikor a legkisebb az árnyék, a Nap akkor van a legmagasabban, ekkor az árnyék északi irányba mutat)
   - arányosság megfigyelés idő (óra) és árnyék hosszúsága között : egyenes és fordított arány
   - ennek ábrázolása koordináta rendszerben
   - szögek mérése, meghatározása ( ugye a kört 24 részre osztjuk, így egy-egy óra között 15 fokos szög van). Gondolkodtató kérdések pl.:" A három órától hány óra van jobbra 45 fokra?" "Hány fokra van déltől a 3 óra?"
   stb.
Angol: időmeghatározások angolul
Technika, rajz: hordozható napóra készítése (kockaháló szerkesztése, vágása, ragasztása; árnyékvető ráragasztása)

(képek forrása az internet)

Természetesen még számtalan módon, számtalan célra használható ez a "játék". Jó játékot! 

2019. szeptember 18., szerda

Hogyan tanítom? 7. - Szövegértésfejlesztés digitális eszközökkel

Hogyan szerettessük meg az olvasást? Hogyan bővítsük a szókincset, javítsuk a szövegértést?
Használjunk digitális eszközöket, amelyekkel közelebbé vihetjük az irodalmat, az olvasást a fiatalokhoz.  
Ezt a célt szolgáló folyamat lépéseit szeretném megosztani, amelyet osztályaimban dolgoztam ki és használok rendszeresen. Ennek eredményeképpen (független mérések alapján) a tanulók képességei a különböző területeken 30-50 százalék közötti javulást mutattak egy három hónapos projektmunka után - természetesen, mivel a többi órán is folyamatosan zajlik a tanulási képességek fejlesztése, ezért nem állítható, hogy kizárólag ennek a folyamatnak köszönhetők a javuló mutatók.

Megjegyzések a folyamat ismertetése előtt:
- Osztályaimban minden nap, mindegy, hogy milyen óra van, legalább 15 perces olvasással kezdődik a nap. A fiatalok a könyveket, ha kérik, ajánlásaim alapján, de maguk választják ki. Időről időre elmeséltetem velük, hogy mit olvastak. 
- Minden héten felolvasok nekik, vagy meghallgatunk együtt egy verset, amit nyomtatva is megkapja az, aki kéri. Így év végére mindig összeáll egy verseskötet.
- Mindig gondosan mérlegelem, hogy mit mondok nekik, hogy biztos értenek-e minden kifejezést, szót. Ugyanígy mindig megbeszéljük a nem ismert szavak jelentését - teljesen mindegy, hogy milyen óra van.
- Rengeteg élménypedagógiás gyakorlatot, kommunikációs játékot, együttműködést igénylő játékot játszunk. Ezek többsége 5-10 perces játék, amire minden órán lehet időt szánni.

Nyelvi képességeket fejlesztő program lépései:

1. Ismert történet olvasása és feldolgozása diafilmmé rajzaik alapján : feldolgozzuk a "hagyományos" módon a történetet, majd egy A4-es lapot 4-6-8 részre hajtva megrajzolják a sztorit (vázlatpontok!, lényegkiemelés). Utána lefotózzák a mobiljaikkal, számítógépen ppt-be illesztik, szövegezik a vázlatpontokkal. (természetesen itt a digitális kultúra kialakítása is döntő fontosságú szempont). A diákat levetítjük, megbeszéljük.
2. Ismert történet olvasása, feldolgozása bábfigurákkal (nálam előszeretettel alkalmazott origami figurákkal - finommozgások, figyelem, pontosság stb. fejlesztése) : diafilmkészítés vagy filmkészítés.
A filmek a Windowsba építettMovie Maker-rel történik, zenét teszünk alája.
3. Ismert történetből diafilm élő szereplőkkel (tárgyak nélkül): a képeken a csoportok tagjai szerepelnek, a fotózást mobillal a csoport egyik tagja végzi.
4. Ismert történet eljátszása némajátékkal - dramatizálás - filmkészítés: mobil, Movie Maker
5. Saját kitalált történetből hangjáték készítése: a csoportok minden tagja ír egy mesét. A csoportok kiválasztják a nekik legjobban tetsző történetet, amit most már együtt dolgoznak ki. Dramatizálják, felmondják mobiltelefon hangrögzítőjére. A kész hanganyagot, ha szükséges, akkor megvágják és manipulálják az ingyenes Audacity programmal, így lesz "mickey egér és Darth Wader hangjuk).
6. Saját történet bábfigurákkal
7. Oktató videó készítése 
8. Saját történetből film készítése mobillal

Természetesen sok-sok apró lépés kimaradt, de nagyjából logikusan így épül egymásra, mert ezzel a "nem szeretek szerepelni", "nem szeretek beszélni" stb kifogásokat kezelni tudjuk. Jó munkát!



2019. július 27., szombat

Hogyan tanítom 6. - Hogyan használd a QR kódokat?

Az előző posztban bemutattam, hogy mi is az a QR-kód, miért (lenne) jó használni a tanításban. Most nézzük, hogy a gyakorlatban ez mit jelent.
Saját csoportosításom alapján, hiszen ennek szakirodalma nincsen, a következő játékokat lehet egy kis fantáziával kialakítani:
1. egyszerű küldözgetős játék
2. borítékos játék
3. koordináta-rendszeres játék
4. egyéb megoldások

1. Egyszerű küldözgetős játékok: 
alkalmasak a tanítási órákon az iskolában, de szabadtéren is. Ha kialakítottuk az osztályban már a közösséget, az önszabályozó csoportunkat, akkor alkalmasak arra, hogy tanítási időben az iskolában szabadon közlekedve megkeressék a QR-kódokat és így végig játszhassák tervezett játékunkat. Hogyan történik mindez?
A csoportok, párok, egyéni játékban a tanulók megkapják, sorban beolvassák a start feladatot a tanári asztalon. Ennek a feladatnak megoldása küldi el őket egy megadott helyre a suliban/osztályban, ahol izgalmas keresgélés után megtalálják és beolvassák a következő feladatot. Ezzel a helyükre mennek és megoldják. A megoldás újabb helyre küldi őket... és így tovább. 


A szabadban a kiinduló ponton talált kód vezérli őket a következő helyre … és így tovább. Attól függően, hogy mi a célunk (tájékozódás fejlesztése, térképhasználat, tanult ismeret gyakorlása, alkalmazása) generáljuk bele a feladatokat. Ha például a tájékozódás fejlesztése a cél, akkor a játék elején adjuk oda a játékhely térképét. jelöljük rajta az északi irányt vagy vigyázzunk arra, hogy a térkép tetején legyen észak. A kódokba generáljuk bele az égtájak szerinti irányt és a távolságot. A gyerekek feladata a mobiljuk iránytűje szerint megtalálni távolságbecsléssel a következő kódot. Természetesen lehet ezt bármilyen műveltségterület ismeretei alapján is elkészíteni: 
például matekfeladatok összeadott eredményei alá írt betűkkel titkosírást fejteni:

pl: Ird a vonalakra a kapott eredményt! Fejtsd meg a titkosírást (égtáj és távolság)
        1  2  6  4  0  1                                2  1      5  4  4      0  2  1  2   S
        K É  5  0  L P

2. Borítékos játékok: 
Hasonló vezérléssel a tanulók az asztalon levő borítékok számait kapják meg megoldásként. Ezeket kinyitva folytatják a játékot egészen a győzelemig. Természetesen sok-sok olyan boríték is kell, ami hibaüzenetet ad, ezzel meg lehet akadályozni a találgatást. 
Hogyan kapják meg a borítékok számait? Maradjunk a mateknál, mert azt senki nem szereti. Elvégzik az 1-es start feladatot és a kapott eredmények számjegyeit összeadják - egészen addig, míg egy számjegyet nem kapnak. 
pl: kapott eremények 67   234    386   42    890 = 6+7+2+3...…+0= 62= 6+2=8
A 8-as borítékot kell tehát kinyitniuk, abban van a 2. feladat (kód)

Érdemes az esetleges hibákat kiküszöbölni. Hiszen elképzelhető, hogy a gyerekek rosszul számolva egy másik borítékban rálelnek mondjuk a harmadik QR-kódra, azaz átugranak egyet. Ezért a kódokba generáljuk bele a feladatok számát, azaz a nyolcas borítékba a következő kódot írjuk be: "2. feladat Ha az elsőt még nem oldottad meg, akkor nem jó borítékot nyitottál, azaz valószínűleg elszámoltad magad. Próbáld újra!"
Így, ha a gyerekek a start 1. feladata után a 3. feladat borítékját nyitják ki, akkor tudni fogják, hogy hibáztak.

3. Koordináta- rendszeres játék: 
Hasonlóan működik, mint az előző, de itt két számjegy kell, hogy legyen a megoldás/vagy lehet két betű is. A tanári asztalon elhelyezünk egy rácsot:
pl:
                     

A gyerekek a kapott eredményt használják fel, például az első számjegy az oszlop, a második a sor száma. Megkeresik és beolvassák azt a kódot. Például a kapott eredmény: 23, akkor a (most) pirossal jelölt kódot olvassák be.    




4. Egyéb megoldások

A tanulók Budapestről indulnak, a kapott eredmények mm-ben távolságokat jelölnek és ezzel megkezdődik egy nagy utazás hazánkban: melyik nagyvárosunk van a térképen ekkora távolságra...
 

Hasonló séta Londonban a QR-kódokba generált feladatok segítségével...



A grundon betűkkel és számokkal jelölt helyeken "harcolnak" a fiúk: a helyszíneket a feladatok segítségével találják meg.

És persze még rengeteg megoldás létezik. Jó játékot!


   

2019. július 18., csütörtök

Hogyan tanítom 5.- Hogyan és mire használom a QR kódot?

Hogyan és mire használom a QR kódot?

Óriási ötlet volt annak idején behozni a QR kódot az oktatási folyamatokba, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan kereskedelmi, reklám célokkal találták ki.

Mi is az a QR kód? Lényegében adatokat tudunk tárolni, meghívni a segítségével.
Próbáld ki (tölts le egy QR-reader applikációt!): ez egy sima szöveg


ez pedig egy link:





Előnyei:
1. nem kell hozzá internet
2. magunk generálhatjuk "bele" a feladatainkat, kihívásainkat
3. változatos módokon használható fel a pedagógiai munkában - elsősorban gyakorlásra alkalmas, de természetesen új ismeretek is átadhatók vele (ekkor szükség lehet internet hozzáférésre - internetes oldalak, alkalmazások meghívásakor)
4. gyorsan elkészíthetők a kódok: nem ennek folyamata a hosszú, hanem az ötlet, a feladat kitalálása
5. alkalmazható tanteremben, de a szabadban is, csak a gyerekek mobiltelefonjára, tabletjére van szükségünk.
 6. eltehetjük, kis helyet foglal, újra fel lehet használni azonos képességű gyerekeknél

Hátránya: egy kész kódot már nem tudunk módosítani, tehát egy új csoportnak nem biztos, hogy meg fog felelni, sajnos újat kell készíteni.


Hogyan lehet alkalmazni? Ha egyszerűen belegenerálunk egy feladatot az órán (otthon), a gyerek beolvassa, megoldja - nos, ez roppant unalmas és sok értelme nem lenne, hiszen éppen a célunkat nem érnénk el. Kihívásokat kell adni  - mindenki szereti próbára tenni magát, mindenki szeretné megoldani ezeket a próbákat - ezen alapulnak a keresztrejtvények, a társasjátékok stb. (A kódok készítéséhez szükségünk lesz egy QR-generator programra.)

Hogyan alkalmazom az órákon?

Egy kódba komplex feladatot, kihívást kódolok bele: például a cél a százalékszámítás gyakorlása. Ebben az esetben az első kódba legalább 4-5 egyszerű értékszámítási példát írok, amelyek végeredménye adja a következő kód számát vagy  helyét a teremben/iskolában/ szabadban, helyét egy koordinátarendszerben stb. ( A következő posztban adok majd ehhez pontos leírást, segítséget) 
A következő kódba ugyanennyi láb, a következőbe ugyanennyi alap számítási feladatot készítek, az utolsó kód a győzelem. 
Lehet egyéni munkában is alkalmazni, de én jobban szeretem a csoportmunkát: ebben az esetben a szabály az, hogy a megoldott feladatoknak minden csoporttag füzetében benne kell lennie. Sosem készítek gyorsasági feladatot: a cél, a győzelem az, ha mindenki eljut a győzelemig, mindegy, hogy elsőként vagy utolsóként.

Próbáljátok ki! Jó játékot!


2019. június 19., szerda

Hogyan tanítom 4.- Hogyan és mire használom a dobókockákat az órákon?

Hogyan és mire használom a dobókockákat az órákon? Most csak a matek órákhoz adnék bevált tippeket, játékokat, bár más órákon is helye lehet - például csoportalakításnál.


1. Számfogalom megerősítése

Szándékosan írtam, hogy erősítése, hiszen a számfogalom az első 5-6 év alatt kialakul, amennyiben a család, majd később az óvoda megfelelően foglalkozik a gyerekekkel. Később már nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen kialakítani. Meggyőződésem, hogy például a társasjátékok háttérbe szorulása a digitális technikákkal, modern korunkkal szemben a felelős nagy részben azért, hogy ennyi diszkalkuliás tanuló van. Ha a szülő "megszámolja" a gyerekkel a lépcsőfokokat, a lépéseiket, a ház ablakait, a parkolóban a kocsikat, a gyerek kezén, lábán az ujjakat és társasoznak, ahol dobni kell a kockával, majd lelépni a mennyiséget, akkor a gyereknek nem lesznek számolási nehézségei. Ha mégis, akkor jöhetnek jól ezek a játékok.


Kockapóker: szükséges hozzá egy darab papír, egy íróeszköz és számkörtől függően 2-3-4 kocka. A játékot játszathatjuk párban, kiscsoportban is.

Kérés: "Írjátok fel a papírra egymás után a számokat 5-15-ig! Dobjatok felváltva a három kockával! A dobott számok közül nem vagytok kötelesek mindet felhasználni, de most csak összeadást végezhettek velük! Feladatotok az, hogy 5 perc alatt minél több mennyiséget dobjatok ki 5 és 15 között, ikszeljétek be, amit sikerült kidobni. Kinek marad kevesebb át nem húzott száma?"


Például a dobott kockák: 6 - 2 - 4



A tanuló beikszelheti a 6,  8, 10,  12-es számot, természetesen csak egyet. 

Változatok: 

  • bármilyen művelet végezhető a számokkal (2 x 4 + 6 így kidobható a 14 is)
  • csak egy-egy művelet (csak összeadás, csak szorzás stb.)
  • csak az összes kocka összege húzható át (12)
Legyen 50! - Tízes átlépések gyakorlása 1 kockával:
A játékot  játszathatjuk párban, legfeljebb 4-5 játékossal, mert akkor már jó memória is szükséges

Kérés: " Dobjatok felváltva a kockával, a dobott mennyiséget jegyezzétek meg. Mikor újra rátok kerül a sor, akkor adjátok hozzá a megjegyzett mennyiséghez a dobottat! Amikor elértetek a célösszeg közelébe, akkor ha többet dobtok, le kell vonnotok! Addig folytassátok míg pontosan 50 nem lesz!
Például: 48-ad van, dobsz egy ötöst, akkor le kell vonnod, tehát lesz 43...
Megjegyzés: természetesen kisebb és nagyobb célösszeg is lehet. Én időre szoktam játszatni - 50-nél 5 percet szoktam adni.
2. Szorzásbingó: hogyan tanítom a szorzótáblát?
alapjáték: A gyerekek kapnak egy 4x5-ös táblázatot, belediktálom a számokat 1-től 36-ig. A gyerekek oda írják a számokat, ahova akarják, a kihagyott mezők joker-mezők. Természetesen azokat a számokat kihagyom, amelyeket nem lehet így szorzatként kidobni! 


1
2
3
4
5
6
8
9
10
12
15
16
18
20
24
25
30
 36
 
Kérés: "Kezdjetek felváltva dobni a két kockával, a kapott szorzatot jelöljétek a táblázatban! Akkor van bingótok, ha négy iksz van egyvonalban egymás mellett! A játékra 5 percetek van!"
Változatok:

  • Három kockával: választhatja a három szám szorzatát, de választhatja két szám összeadását és utána szorzást a harmadik kockával. Ekkor a játékot játszathatjuk 10x10-es táblán is!
  • Hangosan ki kell mondani az eredményt (a társ ellenőriz, ha téves a számolás, akkor a másik játékos kétszer dobhat)
  • Nem időre játszatjuk, hanem első bingóig
Ha minden óra elején erre szánunk néhány percet, akkor a számolás biztosabbá válik, a szorzótábla készségszintű elsajátítása várható anélkül, hogy "magolni" kellene.
Jó játékot!

2019. június 2., vasárnap

Hogyan tanítom 3. - Lehet más a matek?

A matematikát? Játékkal. Például kártyákkal, dominókkal, dobókockákkal stb. Kártyás játékot sokat ismerhettek, arról most nem dobnék fel ötleteket, de néhány kedvenc játékát a tanítványaimnak szívesen megosztom veletek. Ezek életkortól függetlenül játszhatók, de akkor a szabályokat, a feltételrendszert módosítani kell: például időre játszani, több vagy éppen kevesebb eszközt használni, nagyobb számkörökben stb. A fontos az, hogy a gyerekek kihívást találjanak a játékokban, feladatokban. Képzeljétek el, ha a dominók pöttyei tizedes értékekkel bírnak (például minden pötty 1,5 vagy 4,5 értékű) és így kell teljesíteni az adott feladatot, hogy az mennyivel nehezebb lehet...

A klasszikus dominó 28 darabos és nullától hatig számozzák. A nyolcig számozottak 45 darabosak, a kilencig számozottak 55 darabosak. Én hatig számozottat szoktam használni, három készletet vettem belőle egy ezresért.
Dominó játékötletek a számfogalom, a logikus gondolkodás kialakítása, az alapműveletek gyakorlása érdekében:

1. Legyen 10 -20- 30! Minden padra kiosztok 3 dominót.
Kérés: " A kiosztott dominókon 6 mennyiséget látsz. Valamennyit egyszer használhatod fel legfeljebb! Feladatod, hogy kitegyél bármilyen műveletet felhasználva 10-et! Írd le a műveleteket a füzetedbe!"
Szabályok: Mindig csak szomszédos mezőre léphetsz, nem ugorhatsz! A dominók sorrendjén most nem változtathatsz!

Változatok -  a sorrendben is lehet változtatni
                      -  többször is felhasználható egy mennyiség, de köztük máshova el kell lépni
                      -  nagyobbaknak: a pöttyök értékét mi szabjuk meg, például: "Minden pötty 1,5-et ér!"

2. Számsorok - gondolkodás fejlesztése:
    Kérés " A dominók felső mezőiben is  és az alsó mezőiben is egy-egy számsort látsz! Jöjj rá a szabályra és folytasd a füzetedben 5 mennyiséggel!
   2 < 3 < 5 < 6 < 8 < 9 < 11 < 12
 Változatok: A dominón levő összegek adják a számsor 3 induló mennyiségét.
                    A gyerekekkel csökkenő és/vagy növekvő sorrendbe tetetjük a dominókat a rajtuk szereplő összegek szerint - vigyázzunk arra, hogy itt negatív számokkal is dolgoznak majd a tanulók!

3. Törtek
Kérés: " A dominókon törtszámok láthatók (2 negyed, 3 egész, 5 harmad), tedd őket csökkenő, növekvő sorrendbe! Megoldásodat indokold meg!"
Változat:  Folytasd számsorként!
                Add össze őket!

4. Törtek - Párosítók
Minden gyereknek adok egy dominót.
Kérés: "Állj fel és keres olyanokat a teremben, akiknek ugyanilyen értékű dominója van. A dominót úgy tartod, ahogy szeretnéd!"
például: a gyerek a kép első dominóját kapta (2 negyed), párja csak a 4 nyolcad-os dominó lehet. Akinek kilences értékű dominó jutott, annak mindenképpen meg kell fordítania, hiszen nem lehet így se bővíteni, se egyszerűsíteni a törtet, kivéve, ha 3 kilenced van a kezében.
Megjegyzés: ez a játék kiválóan alkalmas párok vagy csoportok kialakítására is.

5. Élménypedagógia  - a cél a szociális kompetenciák fejlesztése (hatos dominó- a rajtuk levő számok összege= 168)
Előkészítés: Minden gyerek kezébe adunk egy dominót. Kialakítunk 4 csoportot a gyerekekből. A megmaradt dominókat a csoportok között elosztjuk, nem baj, ha nem egyenlő számban lesz náluk.
Kérés: "A feladatotok pontosan negyvenkettőt összerakni a dominókon található pöttyökből. Ha sikerült, akkor teljesítettétek a kihívást!"
Szabályok: A játék során a többi csapattal nem beszélhettek!
            Ha valamelyik dominóra nincs szükségetek, akkor egyesével átadhatjátok bármelyik csapatnak úgy, hogy megfogjátok, odaviszitek és leteszitek!
Ne felejtsük el a játék végén megbeszélni a tapasztaltakat!