Saját csoportosításom alapján, hiszen ennek szakirodalma nincsen, a következő játékokat lehet egy kis fantáziával kialakítani:
1. egyszerű küldözgetős játék2. borítékos játék
3. koordináta-rendszeres játék
4. egyéb megoldások
1. Egyszerű küldözgetős játékok:
alkalmasak a tanítási órákon az iskolában, de szabadtéren is. Ha kialakítottuk az osztályban már a közösséget, az önszabályozó csoportunkat, akkor alkalmasak arra, hogy tanítási időben az iskolában szabadon közlekedve megkeressék a QR-kódokat és így végig játszhassák tervezett játékunkat. Hogyan történik mindez?
A csoportok, párok, egyéni játékban a tanulók megkapják, sorban beolvassák a start feladatot a tanári asztalon. Ennek a feladatnak megoldása küldi el őket egy megadott helyre a suliban/osztályban, ahol izgalmas keresgélés után megtalálják és beolvassák a következő feladatot. Ezzel a helyükre mennek és megoldják. A megoldás újabb helyre küldi őket... és így tovább.
A szabadban a kiinduló ponton talált kód vezérli őket a következő helyre … és így tovább. Attól függően, hogy mi a célunk (tájékozódás fejlesztése, térképhasználat, tanult ismeret gyakorlása, alkalmazása) generáljuk bele a feladatokat. Ha például a tájékozódás fejlesztése a cél, akkor a játék elején adjuk oda a játékhely térképét. jelöljük rajta az északi irányt vagy vigyázzunk arra, hogy a térkép tetején legyen észak. A kódokba generáljuk bele az égtájak szerinti irányt és a távolságot. A gyerekek feladata a mobiljuk iránytűje szerint megtalálni távolságbecsléssel a következő kódot. Természetesen lehet ezt bármilyen műveltségterület ismeretei alapján is elkészíteni:
például matekfeladatok összeadott eredményei alá írt betűkkel titkosírást fejteni:
pl: Ird a vonalakra a kapott eredményt! Fejtsd meg a titkosírást (égtáj és távolság)
1 2 6 4 0 1 2 1 5 4 4 0 2 1 2 S
K É 5 0 L P
2. Borítékos játékok:
Hasonló vezérléssel a tanulók az asztalon levő borítékok számait kapják meg megoldásként. Ezeket kinyitva folytatják a játékot egészen a győzelemig. Természetesen sok-sok olyan boríték is kell, ami hibaüzenetet ad, ezzel meg lehet akadályozni a találgatást.
Hogyan kapják meg a borítékok számait? Maradjunk a mateknál, mert azt senki nem szereti. Elvégzik az 1-es start feladatot és a kapott eredmények számjegyeit összeadják - egészen addig, míg egy számjegyet nem kapnak.
pl: kapott eremények 67 234 386 42 890 = 6+7+2+3...…+0= 62= 6+2=8
A 8-as borítékot kell tehát kinyitniuk, abban van a 2. feladat (kód)
Érdemes az esetleges hibákat kiküszöbölni. Hiszen elképzelhető, hogy a gyerekek rosszul számolva egy másik borítékban rálelnek mondjuk a harmadik QR-kódra, azaz átugranak egyet. Ezért a kódokba generáljuk bele a feladatok számát, azaz a nyolcas borítékba a következő kódot írjuk be: "2. feladat Ha az elsőt még nem oldottad meg, akkor nem jó borítékot nyitottál, azaz valószínűleg elszámoltad magad. Próbáld újra!"
Így, ha a gyerekek a start 1. feladata után a 3. feladat borítékját nyitják ki, akkor tudni fogják, hogy hibáztak.
3. Koordináta- rendszeres játék:
Hasonlóan működik, mint az előző, de itt két számjegy kell, hogy legyen a megoldás/vagy lehet két betű is. A tanári asztalon elhelyezünk egy rácsot:
pl:
A gyerekek a kapott eredményt használják fel, például az első számjegy az oszlop, a második a sor száma. Megkeresik és beolvassák azt a kódot. Például a kapott eredmény: 23, akkor a (most) pirossal jelölt kódot olvassák be.
4. Egyéb megoldások
A tanulók Budapestről indulnak, a kapott eredmények mm-ben távolságokat jelölnek és ezzel megkezdődik egy nagy utazás hazánkban: melyik nagyvárosunk van a térképen ekkora távolságra...
Hasonló séta Londonban a QR-kódokba generált feladatok segítségével...
A grundon betűkkel és számokkal jelölt helyeken "harcolnak" a fiúk: a helyszíneket a feladatok segítségével találják meg.
És persze még rengeteg megoldás létezik. Jó játékot!
