2015. október 13., kedd

Nem értem

Nem értem ezt a világot - írtam, mondtam már sokszor. Nem itt a helyem...
Osztályomban a 16 körüli fiatalember simán lek...za a tegnap még szeretett lányt, alpári stílusban beszélnek egymással, értéknek tartják, ami nem az, ami hamis, ami nem valódi. Várják a sült galambot, tenni nem akarnak érte semmit. Nem ismerik a munka fogalmát, nem képesek semmilyen tartós munkavégzésre, de ugyanígy "imádott" időtöltésüknek sem képesek hosszabb időt szentelni. Analfabéták vagy funkcionális analfabéták. Közönségesek, buták, műveletlenek és még a józan paraszti ész csírája sincs meg bennük. Többségük még a kezén sem képes 5-ig, 10-ig számolni, gondolkodásra, logikára képtelenek. Együttműködni sosem tanultak, számukra természetes a könnyebb utak keresése, simán szemedbe hazudnak, gátlástalanok. Semmilyen lelkiismereti kérdést nem okoz a többségnek a bűnözés - ebben nőttek fel, ezt látták, ezt tanulták. Tizenévesen tervezés nélkül gyereket csinálnak, teherbe esnek és gyerekeik 6 év múlva iskolákban vannak. Persze, lehet mondani, hogy sztereotipiák ezek. Meglehet. De nem hiszem, hiszen nem ezt látom. A magyar társadalom végleg szétszakadt az egyesítés minden reménye nélkül.
Még nagyobb baj, hogy "megcsontosodtak" ezek a személyiségvonások és szinte lehetetlen változtatni rajtuk. Már több millióan vannak ebben a kis országban és esély sincs arra, hogy hasznos tagjává váljanak a társadalmunknak. Soha nem fognak munkát végezni, hasznos munkát biztos nem - legjobb esetben közmunkásként szedik majd a falevelet meg a kutyasz...t, valahogy úgy, ahogy tették az átkosban a vattaemberek a gyárakban.  
Természetesen fel lehet tenni a kérdést, hogy akkor minek csináljuk? Miért küszködünk?
Talán azért, mert meg lehet menteni egy-egy kölyköt? Mekkora sikerélmény?! Lehet, ezért. Vagy csak képtelenek vagyunk kiszállni a mókuskerékből, ebben nőttünk, ebbe szocializálódtunk. Nincs lejjebb, a gödör alatt vagyunk.
Nem gondolom, hogy emberöltő alatt ki lehetne kerülni innen. Gondoljuk meg: ezek a gyerekek 5-10 éven belül szülői minták lesznek a kölykeik számára, akik épp ennyire reménytelen sorsban fognak nevelődni... Persze addigra mi kihalunk. Fiatalok nincsenek, elmenekülnek, még az országból is. Ki áll helyünkre?
Most jött hallgatóim egyike sem akar tanítani - ki (nem) mondott tény, hogy el akarnak menni, el az országból is, de a pályáról mindenképp. Az iskolákban 40-50 éves kollégák dolgoznak egyre reménytelenebbül, hiszen bármekkora munkát fektetünk bele, a kimeneti oldalon eredmény alig van (Pisa). És fektethetünk iszonyat munkát (Ritók Nóriék projektje vagy a Zöld békák), de ezek csak addig működnek, míg mi, a pókok,működtetjük ezt a hálót. De meddig bírjuk még. 
És igen. Nem mindenki ilyen, még csak a magyar lakosság fele. Van Karinthy gimi, meg gazdagoknak reformiskola, meg AKG, meg Fazekas... De kik is járnak ezekbe? Kiknek a gyerekei? És mennyien vannak?
Magyarország a kasztok országa lett, mint India. Nem értem ezt a világot. Azon szoktam gondolkodni, hogy ez kinek jó? A felső, gazdag rétegnek biztosan, hiszen olcsón van csicska... De az ország meghal közben... Ez az igazi Trianon, most zajlik és mi csináljuk. Egyszer még számon kérik rajtunk. Szerencsére tiszta a lelkiismeretem és amúgy sem élem meg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése