Zöldbéka szakmai blog - Hogyan tanítom?

Eltelt több mint egy év... Annyian kértétek, sürgettétek, követeltétek a folytatást, hogy muszáj. De: oktatáspolitikáról, az iskolák mindennapjairól többet már nem akarok írni. Már iskola sincsen...

Az elmúlt években egyre több helyre hívtatok meg: tanulócsoportokban, iskolákban, egyetemeken tartottam tréningeket a "zöldbéka" pedagógiáról (Raabe - Tanári kézikönyv 2009) 10-20-50-200 embernek. 

Örömet okozott, hogy gondolataimat, tapasztalataimat viszitek szerteszét az országban, kicsit bíztam is abban, hogy ezáltal talán jobb lesz, talán élmény lesz, marad a tanulás.

A folytatás ennek a kényszernek köszönhető. Annyi meghívást kapok, hogy nem tudok eleget tenni neki, de a kihívásnak eleget akarok tenni, ezért megpróbálok hetente egy színvonalas, szakmailag talán megfelelő (bár sosem voltam kompatibilis a magyar oktatási rendszerrel), de mindenképpen a hazai gyakorlattól eltérő szeletet átadni nektek abból, ami kitöltötte és kitölti egész életemet.  Gyakorlatot, és nem elméletet, azonnal használható eljárásokat, eszközöket, gyakorlatokat átadni. Azonban: ezek nem művelik a csodát, csak akkor, ha magadévá teszed, ha kompatibilis a te személyiségeddel, szakmai tudásoddal, ha adaptálod, átalakítod a te tanulóidra, gyerekeidre.

Ez az első poszt kicsit el fog ettől térni. Néhány alapvetésemet osztom meg, amit persze nem kell elfogadnod, vitatkozhatunk, de nekem működik 30 éve. Nem veszem a bátorságot, hogy "tanácsokat" osztogassak, ezek pusztán csak ötletek. Próbáld ki, adaptáld, alakítsd át és lopj! Mindenkitől, akitől tanulni lehet - még vannak kiváló pedagógusok! Igaz, nem sokan, de keresd meg őket, tanulj tőlük!

Miről van szó? Mitől függ az oktatási folyamat sikere? Mitől maradhat meg a tanulás élménye úgy, hogy örömet okozzon minden félnek? 

1. Nevelés vagy oktatás? Amíg nem építed ki a tanuló csoportodban azt a közösséget, amely majd önmagát lesz képes szabályozni, amely segít a motiváció megtartásában, a közös alkotás létrejöttében, addig semmire nem mész. Ehhez használhatsz élmény és drámapedagógiai játékokat, gyakorlatokat, szabadidős programokba ágyazva vagy akár a tanítási órákon. Ismerd meg a gyerekeidet - ha megtisztelnek bizalmukkal, de ezt a tanítási órákon nem tudod megtenni. Legyél köztük folyamatosan: szünetekben, tanítás után és igen, szervezz hétvégi programokat! (most lendüljünk túl azon, hogy mindezt ingyen teszed, hivatástudatból). Ha él a közösséged, akkor ők fogják megfogalmazni törvényeiket, ők fogják egymást figyelmeztetni, ha valaki a határon táncol, ők fognak segíteni téged a tanulás-tanítás folyamatában. (Hogy mire vigyázz közben, hogy érd el ezt, azt egyszer talán megírom. Addig böngészd a netet: például remek öleteket találsz egyesületünk honlapján: https://osztalyfonok.hu/)

Ne feledd: példa vagy a számukra! Adj nekik szilárd erkölcsi normákat, mutasd meg saját példáddal az élet szépségeit, életünk valódi értékeit, mit jelent Embernek lenni (fehérek közt európainak)!

2.  Ha működik a közösséged, akkor ideje megteremteni a munkafeltételeket: ha tudod, akkor rendezd át a termed, vagy legalább néha alakítsd át annak megfelelően, hogy milyen munkaformát akarsz használni. A nyitott polcokra, ha nincs, akkor bárhova (szekrénytetőre, fal mellé stb.) tegyél könyveket, rajzeszközöket, üres papírokat stb. Ha nincs projektorod, akkor próbálj összefogni a szülőkkel, írj pályázatokat, legyen, mert a digitális világban e nélkül elég nehéz. Jó lenne, ha nincs számítógéped a termedben, ha legalább egy bluetooth hangfalad lenne... és a telefonodon egy csomó alkalmazás - majd írok róla. És még sorolhatnám tovább, de felesleges, legalább gondolkodj el rajta! 

3. Ha ez is megvan, akkor jöhet a legnehezebb: összeszedni az élménypedagógia, kooperatív technikák, drámapedagógia, szabad tanulás stb. legjobb gyakorlatait, eljárásait, legyártani az eszközeit, mert ezekkel megalapozhatod a tapasztalati tanulást, a differenciálást, amik nélkül ma már nem lehet tanítani. Két elgondolkodtató ábra Gyarmathy Éva munkáiból - több helyen is megjelent, gondolkozz el rajta!

                                                                                                                  (képek forrása: internet képkereső)

4. Minden gyerek és felnőtt szeret játszani, kedveli a kihívásokat: akkor csinálj játékot mindenből! Nem a gamifikációról beszélek, bár az is része ennek. De hinnéd-e, hogy minden gyerek hibátlanul képes mértékegységeket váltani, még tizedes törtekkel is, ha megtanítasz neki 3 mondókát, amit rappeltek, dudorásztok, mozgással vagy hangkeltő eszközökkel kísértek? Pedig így van!

Ennyi az egész! Ennyi az egész? Ez heti 55-60 óra munka, mert nem lesz segítséged. Ezt teszik az oktatásukról híres országok, persze, ott van asszisztens, pszichológus stb. Te egyedül vagy. Vállalod? Kezd kicsiben... lépésről-lépésre és menni fog! Sok sikert hozzá!